Bejegyzés

Erőforráselosztás, mint versenyelőny a piacon

Nagy dilemmát tud okozni, ha tanácsadóként van szakmai meggyőződésed és van rá terméked is. Nehezen tudsz hiteles érvelést bemutatni, mivel a véleménynyilvánítás a saját terméked felé húz.

A szakmai meggyőződésnél fontos, hogy egyik oldalra se húzzon az ember. A terméknél pedig fontos, hogy végülis próbálja népszerűsíteni azt, amit árul.

Mi is így futottunk neki a Recruitech Blue 2020-as eseményének.

Az első 10 percben Székely Vilté mutatta be a Joblinkent, a legfrissebb magyar toborzási appot és kombinált karrierportált.

Ezután kezdődött egy szakmai kerekszatal, ahol dr. Lőrincz Andorral és Tallér Botonddal beszélgettünk a mai legdivatosabb témák mixéről: adatvezéreltség, toborzás, erőforráselosztás. Andor a KÉSZ Csoport HR igazgatója. Jelenleg a 2020-2022 évre szóló humán stratégia megvalósításán dolgozik, amelynek főbb területei a stratégiai erőforrás menedzsment és az adatvezérelt működés kiépítése. Botond az Auchan Magyarország szervezetfejlesztési managere és az ő és kollégái nevéhez és elkötelezettségéhez köthető új karrierportál és toborzási platform (ATS) országos bevezetése.

A kerekasztal kitért:

  • Hogyan szerez a HR információt arról, hogy az üzleti területeknél erőforráshiány keletkezik?
  • Hogyan támogatja a HR az üzleti területeket abban, hogy az erőforrásgazdálkodás minél hatékonyabb legyen?

Az erőforráselosztás nem HR és nem üzleti kérdés, hanem egyértelműen a cégvezetés számára is érdekes és releváns tevékenység. Miért?

Ma két hasonló, versenyben levő cég közül az jut előrébb, aki a szabadon maradt energiáit jobban tudja összpontosítani, szervezni. Az lesz erre képes, aki nem sejtés, hanem konkrét számok, adatok, információk és riportok alapján tud döntést hozni.

A kereksztal további témái voltak:

  • Az erőforráselosztást nehezítő fluktuáció és felmondások hogyan pótolhatók toborzással?
  • Hogyan érdemes ma toborozni, nyitott pozíció vagy skill alapján?
  • A reskilling és upskilling trendek hogyan építhetők be a következő években az erőforráselosztásba?
  • Sejtés vagy riportok támogatják jobban a vezetői döntéshozatalt?
  • Milyen információra van szüksége a HR-nek és az üzleti területnek ahhoz, hogy hatékonyabb legyen erőforráselosztásban?

Renfer Péter

info@nordconn.com

Recruiter moodmap kutatás 2020 – Az eredmények

A HR Fest az egyik legnagyobb magyar közösségi HR esemény. A humán szakmabeli dolgozóknak megteremti azt a közeget, ahol az érdeklődők és a szakmabeliek könnyedén és sikeresen tudnak kapcsolódási pontokat létrehozni. Divatos szóval egy platform, ahol meg lehet osztani a tapasztalatokat, élményeket, fel lehet tenni a kérdéseket egymásnak. Kiemelkedő sajátossága a közvetlenség. Jó érzés ebben a hatalmas szakmai tudással rendelkező közegben elvegyülni, ami mégis informális és kikapcsolódási lehetőséget biztosít a szakmázás mellett.

November 4-én a Recruitment moodmap 2020 – Az eredmények című online kerekasztal-beszélgetésen elemeztük az egyik legerősebb 2020-as magyar kutatást, a Big Recruiter Survey 2020 eredményeit és az ehhez kapcsolódó jövőre vonatkozó megállapításokat. A beszélgetésen Kelliár Zsolt vett részt a Talentuno csapatából és Baltay Kristóf a ChatBoss Team-ből, illetve Renfer Péter a Nordconn és a Joblinken CEO-ja.

A kerekasztal a következő témákat foglalta magába:

  •  2020-ban a járvány éve alatt hogyan alakult a toborzás és a következő években mi várható?
  • A HR technológia hogyan tudja ezt segíteni?

A Joblinken csapatát leginkább érintő pont az utolsó kérdés volt. A HR technológiában hogyan mennek előre a cégek, valósággá válik e a sokszor említett szöveg: „A HR digitalizációja lemaradt” és lehet-e ezt segíteni, gyorsítani?

A vállalatok és a toborzó cégek nagyon különböznek a mai világban, a toborzó cégek előrébb járnak a toborzás digitális támogatása kapcsán, a vállalatok lemaradtak. A toborzó cégeknek az 50%-a használ recruitment eszközt, míg a vállalatoknak a 39%-a. A vállalatok maradék 52%-a tervezi az ATS bevezetését, vagy nem is tervezi bevezetni. Ami nekünk azt üzeni, hogy

jelenleg a vállalatok 60%-ánál tisztázatlan, nem egyértelmű a jelöltkezelésnek a módja és nincs rá pillanatnyilag digitális támogatás.

Lehet rajta fejleszteni! Hogyan?

A GDPR kapcsán is fontos, hogy ne több helyen kezeljük a jelöltek adatait. Ma már minden vállalat kötelessége, hogy a személyes adatok nyilvántartásáról is vezessen nyilvántartást. Több táblázat, több felület borzasztó nehézségeket tud okozni. Több helyen vezetett nyilvántartás nem csak a GDPR-t érinti, hanem a konzervált rendetlenség jele is. A nem egységes kommunikáció rontja a jelöltélményt. A nem megfelelő a jelöltélmény az egész cég arculatát, brandjét rombolja és végső soron, mint vonzó munkahely nehéz megjelenni.

Akinek nincs jó jelöltkövető rendszere, az saját magát hátráltatja a legnagyobb piacon, a vonzóság piacán.

Forrás: Moodmap2020 kutatás

A cégek megítélését nem csak a külső kommunikáció határozza meg. Általánosan a cégeknek sokkal jobb a saját karrierportáljukról alkotott véleménye, mint a publikumnak. Ami félrevezeti a céget, mert ahogy mondani szokták: „amit gondolnak rólad azt kell kezelned”. Valóságnak kezelik a jelöltek azt, amit kívülállóként látnak rólad. Ezért sok vállalat úgy veszít jelöltet, hogy nem is tud róla.

A kutatásban kiderült, hogy a válaszadók 93%-a szerint a bonyolult kiválasztási folyamat nem kedvez a munkaerőkeresésnek és a bonyolultság elriasztja a jelentkezőket.

A kiválasztási folyamatnál két faktort vesznek figyelembe a cégek. Egyrészt magának a folyamatnak a bonyolultságát, másrészt a folyamat átláthatóságával kapcsolatos járulékos időket, ami annyit jelent, hogy tisztában vannak-e a jelölt jelenlegi státuszával és visszakövethető-e a folyamat? A cégek a nem transzparens működéssel rengeteg időt és energiát használnak fel. Egy kész toborzási szoftverben ott lenne az azonnali válasz.

A jelöltek túl magas fizetési igényei messze a legnagyobb kihívás a toborzás során 2020-ban.

Míg 2019 óta 6%-kal több jelölt fogható be egy pozícióra, ugyanúgy 18%-kal nőtt az átlagos fizetési igény.

Forrás: Moodmap2020 kutatás

A felsorolt 12 nehézségi pontból 5 probléma arra terjed ki, hogy a jelöltkeresés sok adminisztrációs és egyéb feladattal jár, amit ATS toborzó alkalmazásokkal ma ki lehetne váltani. Az ATS bevezetése mérföldekkel megkönnyíti a toborzási munkát és ATS rendszer nélkül a legtöbb 2020-ban is felmerülő kihívás nem oldható meg.

Nem szabad félni a digitalizációtól, bele kell vágni és ott kell elkezdeni, ahol a leghamarabb lehet eredményeket elérni, például a toborzásnál és a karrierportálokon. 2020-ban és a elkövetkező években, a HR, a branding és a marketing területek szorosan összefonódnak az üzleti eredményességgel. A jelöltek nem oda jelentkeznek, ahol szabad pozíció van, vagy ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Oda jelentkeznek, ahol a legvonzóbb a kezdeti kép és legérdekesebb a karrier maga. A hiba költséges. A kezdeti pozitív kép kialakításában fontos tényező a karrierportál és az ATS.

Ne felejtsük el, hogy munkáltatói verseny van ma. Nem az a lényeg, hogy a legjobbak legyünk, hanem az, hogy a versenytársainknál próbáljunk vonzóbb, érdekesebb karriert nyújtani. Azt tanácsoljuk a HR-esnek és a vállalati vezetőnek, hogy induljanak el azok az őszinte beszélgetések, amin kimondjuk azokat a kritikákat például a karrierportálunkkal kapcsolatban, hogy nem elég vonzó, nem vagyunk túl jó munkahely a piac szerint. Ez a kezdet, ez az alapja mindennek.

Azok a legjobb beszélgetések, ahol valahogy megváltozik az embernek a gondolkodásmódja, és ezen az eseményen ez jött létre.

Renfer Péter

forrás: Big Recruiter Survey 2020

info@nordconn.com

Toborzási tölcsér: Kívánt vagy nem kívánt átláthatóság?

A toborzási tölcsér riport transzparenciát hoz a szervezetbe. Sokaknak pont a transzparencia az, ami miatt ellenérdekeltté válnak?  

Több üzleti megbeszélésen is tapasztaltuk már, hogy a szervezet toborzási folyamatait egy ábrán bemutató toborzási tölcsér megítélése eltérő a cégek különböző szervezeti szintjein. A diagram ugyanis könnyen átlátható módon világít rá a toborzási rendszer (ATS) adatai alapján a vizsgálandó területekre, beleértve az esetleges problémákat, amelynek kimutatása nem minden szereplő számára kívánt eredmény. 

A toborzási tölcsér rámutat, hogy egy vállalat nyitott pozícióra mennyien jelentkeztek, ebből mennyi jelöltet hívtak be az interjúra, majd hányan kaptak ajánlatot, és végül hány új dolgozót vettek fel a jelöltek közül. Azaz a tölcsér átláthatóvá teszi annak folyamatát, hogy melyik ponton veszíti el a cég legnagyobb arányban a jelölteket – akár összességében, akár egy adott pozícióval kapcsolatban. 

Ezáltal a kimutatáson keresztül elemezhetővé válik, hogy mi okozta a folyamat során a jelöltvesztést. Attól függően, hogy a tölcsér melyik szakaszán veszíti el a cég a legtöbb jelöltet, kérdésként vetődhet fel a vizsgálat soránhogy például miért működik kevésbé hatékonyan az előszűrés. Ezenkívül rámutathat az elemzés, hogy nem derül ki minden szükséges információ az interjúk során, ezért a jelöltek közül sokan visszautasítják az ajánlatot.

Továbbá fény derülhet arra, hogy átlagosan túl sok idő telik el az egyes toborzási szakaszok között, és ezért a jelöltek végül olyan céget választanak munkahelyként, amelyek gyorsabban bonyolítják le a toborzást.

Ha a kérdéseket sikerült megválaszolni a vizsgálat során, és javítani a problémát okozó folyamatlépést, akkor az jelentősen javítja a jelöltélményt, és ezáltal növeli a cég hatékonyságát. A folyamatjavítás eredményeként gyorsabban lehet egy jelöltből munkavállaló, és a toborzás minősége is növekszik, mivel az ideális jelöltek nem fognak más céget választani a lassú reakcióidő vagy a javítandó folyamatlépések miatt. 

Azt tapasztaltuk, hogy a toborzási tölcsér kimutatás elkészítését mégsem szeretné a folyamat minden szereplője, vélhetően mivel a folyamat átláthatóbbá tételéből következő transzparencia nem mindenkinek érdeke. A folyamatok javítása akár egy-egy HR-es elbocsátásával vagy napi feladatainak megváltozásával is járhat. Úgy érezzük, nem minden csapat szeretné vállalni a toborzási tölcsér által lehetővé tett ellenőrzést. 

Nálatok működik toborzási tölcsér riport? Hogyan használjátok a napi munkában, hogy az mindenkinek komfortos és hasznos legyen? 

info@nordconn.com
hrdigi@nordconn.com

Toborzás, digitalizáció, adattárolás – Az egyszerű, mégis kompakt toborzási folyamat

Talán sokunknak nem is tűnik fel, hogy milyen szerteágazó folyamat a toborzás. Egyszerre kell vonzó képet mutatni a vállalatról, megfelelni adattárolási és folyamatbeli elvárásoknak, és kell mindezt egy kiterjedt csapatban működtetni?
Cégünk, a Nordconn International Kft. elsődleges területe a digitális HR. Számos kérdést kapunk arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet jól és hatékonyan végezni a toborzás folyamatának digitalizálását.
Nézzük át a folyamatot a főbb lépések mentén, és vizsgáljuk meg a lehetőségeket, nehézségeket, buktatókat.

Mit jelent, hogy digitális toborzás?

Maga a „digitalizáció” egy sokat használt, de kevésbé jól alkalmazott fogalom. Mit jelent nekünk, és hogy tudjuk hasznunkra fordítani?
A digitalizáció akkor jó, amikor az emberi gondolkodást kevésbé igénylő feladatokat a gépnek adjuk. Akkor jó, ha az emberekre és a döntésekre több
kreatív idő marad. Eltérhet, hogy melyik cég hogyan valósítja ezt meg, viszont a toborzás digitalizációjára már létezik bevált megközelítés.

Hogy haladnak a magyar cégek a digitális toborzás területén?

Eltérő, hogy melyik cég miben hisz és hogyan működteti a toborzást. A „kezdők” papíron vagy szétszórt Excelekkel dolgoznak, sokszor az adatvédelmi
szabályok figyelembevétele nélkül. Ennél lényegesen jobb az osztály- vagy cégszintű jelölt- és pályázatnyilvántartás, ahol van egy közösen, de szabályozott módon elérhető tábla vagy adatbázis. Illetve létezik a profi megoldás, ahol a cég átfogóan tudja kezelni a pozícióit, jelöltjeit és pályázatait, és olyan képet mutat a külvilág felé, ahova jó tartozni, ahova érdemes minden nap bejárni.

Vizsgálódjunk egy példafolyamaton

Egyszerűsített toborzási folyamatunk is számos érdekességet rejt, vizsgáljuk meg lépésenként: jelöltek megkeresése és nyilvántartása – szűrés, kiválasztás – döntés és felvétel – elutasítás.

Jelöltek megkeresése és nyilvántartása

…vagy angol nevén sourcing. Kreatív és ismétlődő tevékenységek jellemzik ezt a szakaszt. Az ismétlődő tevékenységek szerepelnek túlsúlyban: fel kell
keresni minél több releváns embert és eldönteni, hogy adott pozíciókra jelöltként számításba vehetők-e. Mivel ez a szakasz rengeteg információ gyűjtését és rögzítését teszi szükségessé, az adattárolás, adatvédelem és GDPR rendelkezéseinek betartása kapcsán különös figyelmet igényel.

Érdemes átgondolni:

  • Vajon mit lát és milyennek látja a „külvilág” (látogatók vagy konkrét jelöltek) a weboldalunkat,
    nyitott pozícióinkat?
  • Valóban megjelennek-e hirdetésként a nyitott pozíciók és könnyen megtalálhatók-e?
  • A meghirdetett állások érdekesek-e, különböznek-e hasonló cégek állásaitól?
  • A folyamat megfelel-e a GDPR-nak (pl. adatkezelési tájékoztató, személyes adatok biztonságos tárolása, jogalap, hozzájárulások)?

Szűrés, kiválasztás

Ahogy haladunk a toborzási folyamatban, a tárolt személyes adatok mennyisége megnő. Az adattárolás kérdései mellett számít a kommunikáció is: körültekintőnek kell lennünk abban, hogy a beszélgetések során a feltett kérdések a munkakörhöz kapcsolódjanak. Kerüljük a nem releváns kérdéseket (pl. családi háttér, egészségügyi állapot), amellyel sok kellemetlen percet, akár jogi vitát tudunk megspórolni. Ha megvannak az alkalmas jelöltek, megkezdjük a bértárgyalást.

Érdemes átgondolni:

  • Tényleg azokat és csak azokat az adatokat kérdezzük meg, illetve tároljuk, amelyre a pozíciók
    kapcsán szükségünk van?
  • Hogyan kezeljük, ha a jelölt az adatainak tárolásához nem járul hozzá, vagy utólag kéri a törlését? Hogy kezeljük, ha más pályázat mégis érdekli a későbbiekben?

Döntés és felvétel

A kiválasztást követően valójában mindkét fél – a cég és a jelölt is – döntési helyzetbe kerül. A cég a jelölt számára ajánlatot ad, és megkezdődik a rövidebb vagy hosszabb tárgyalás. A döntési helyzet szerencsés esetben úgy zárul, hogy a cég és a jelölt
szerződést köt.

Érdemes átgondolni:

  • Hogyan tároljuk, keressük elő a jelöltek számára küldött ajánlatokat, szerződéses verziókat?
  • Hogy kapunk jelzést, ha értesíteni kell a jelöltet (ajánlatadás, szerződéskötés, munkakezdés)?
  • A beléptetés kapcsán elő tudjuk keresni a korábban a szerződés megkötése érdekében gyűjtött
    személyes adatokat?

Elutasítás

Ha a folyamat során bármelyik lépésnél a cég vagy a jelölt visszalép, valójában egy elutasítás történik. Sajnos sokszor előfordul, hogy a jelölt vagy a cég
„eltűnik”, nem jelez vissza többet, és megszűnik az érdemi kommunikáció. Mind az etika, mind pedig a munkahely jó megítélése azt kívánja, hogy a cég formálisan is jelezzen vissza, ha a jelölttel nem kíván továbblépni.

Érdemes átgondolni:

  • Milyen értesítéseket használunk, ha egy jelöltet el kell utasítani? Milyen arányban jelzünk vissza a jelölteknek?
  • Az adattárolást hogyan végezzük az elutasítást követően, töröljük-e a GDPR alapján kialakított rend szerint?

Mennyire hatékony az egész toborzási folyamat

A toborzási folyamat hatékonyságának megállapítására a cégek analitikát, „reporting”-ot használhatnak. Az analitikák elkészítése során a korábbi adatokra építve lehet megállapítani, hogy milyen minőségű a toborzás, és hol lehet rajta javítani.

Érdemes átgondolni:

  • Mennyire hatékony a toborzás, hol esnek ki a jelöltek?
  • Hogy lehet javítani, hol lehet gyorsítani?

Szerző: Renfer Péter, cégvezető, Nordconn International Kft. digitális HR vállalat.
Küldetésünk, hogy a magyar cégek jobb munkahelyek legyenek. Cégünk fő területe a toborzás, beléptetés, teljesítményértékelés javítása és a kapcsolódó alkalmazások, appok bevezetése. Tudjon meg többet az újgenerációs toborzó appunkról, a Joblinken-ről, az újgenerációs toborzó megoldás.

Jelen cikk a Munkajog szaklap szeptemberi számában teljes szakmai egészével jelent meg.

info@nordconn.com

Mit ér a digitalizáció, ha marad minden a régiben?

Egy toborzási rendszer bevezetése a folyamatok egységesítését is magával hozza – ha van rá befogadókészség.

Gyakran felmerülő kérdés, hogy a digitalizációt célzó kezdeményezés a vezetői oldalról vagy a HR terület munkavállalói részéről értékesebb. A sikeres informatikai fejlesztés érdekében mindkettő alapvető fontosságú, hiszen a felhasználói és a finanszírozói, döntéshozói oldal hozzáállása egyaránt lényeges. Tapasztalataink alapján azonban különös jelentőséggel bír a vezetői elkötelezettség.

Toborzási rendszerünk (ATS fejlesztésünk) bevezetése kapcsán ugyanis azt tapasztaltuk, hogy döntő fontosságú volt a vezetőség véleménye a digitalizációval járó, folyamatokra ható változásokkal kapcsolatban. A digitális megoldás előtti időszakot az illetékes HR-esek által helyben szokásos módon vezetett és tárolt táblázatok jellemezték, amely a vezetőség számára egy átláthatatlan rendszert jelentett és egy olyan módszert, amelyet kizárólag az ismer, aki azzal dolgozik.

Az igényfelmérést célzó workshopjainkon gyakran derült fény olyan különbségekre, mint például az interjúkörök maximális-minimális száma, vagy hogy hány nap telhet el legfeljebb egy CV beérkezése és az előszűrés között.

A fent említett vezetői hozzáállás, az egységesítés igénye nagyban megkönnyítette a toborzási rendszer bevezetését, hiszen emiatt a szemlélet miatt már nem kellett a kivételes használati esetekhez igazodni. Ezekben a szituációkban a vezetőség felvállalta, hogy a folyamatbeli problémákat nem az informatikai rendszer oldja meg.

A digitalizáció ebben az esetben az egységesítést, a folyamatok egyszerűsítését hozta magával, és így megkönnyítette az együttműködést a vállalaton belül dolgozó HR-esek közt.

Tapasztalataink szerint azonban a különféle szervezetek vezetőinek másféle az elkötelezettségi szintje. Ahol ez egységesítést magába foglaló újításra törekvés hiányzik, és a kivételek erőltetése továbbra is az irányvonal, ott túlbonyolított rendszerek születnek. Ezeknek a hátránya, hogy a működésüket idővel egyre kevesebben ismerik. Ha időközben a munkakört már más személy tölti be, akkor ez a probléma még súlyosabbá válik.

Az egységesítés természetesen nem jelenti azt, hogy ne lehetne eltéréseket kezelni, ezt azonban érdemes olyan szinten tartani, amelyet jól lehet kezelni a beállításokban, például mennyi idő után írjon ki a rendszer figyelmeztetést, ha az előszűrés vagy az interjú még nem történt meg. Számos esetben viszont ennél bonyolultabb kivételkezelési igények fogalmazódnak meg, amelyek nemcsak a fejlesztési időt, de a költségeket is növelik.

Mit tapasztaltok, nálatok mennyire elkötelezett a vezetőség a digitalizáció iránt, és mennyire sikerül a kollégáknak változtatni az egységes folyamatok érdekében a napi feladatokon? A digitális megoldásoknak sikerült megkönnyíteni a mindennapi munkát?

 

info@nordconn.com
hrdigi@nordconn.com

Munkaerőhiány vagy többlet a Facility Management szektorban?

Miért is fontos a HR és mi köze van egy cég gazdálkodásához? Hogyan legyünk vonzóbb munkahely?

A módszernek, amivel a munkáltató hozzáfog az erőforrásgyűjtésnek a piacról, annak már nem csak tudománya van, hanem szokásai is vannak. Sajnos ezek a szokások különböznek attól, mint ami 2 éve, 5 éve, vagy 10 éve volt aktuális.

“Ma az a kérdés, hogy vonzó-e a munkahely az nem egy lelki, érzelmi kérdés, hanem egy kőkemény gazdasági kérdés.”

Az állást keresők azt a céget választják, akik vonzóbb jövőt kínálnak vagy hívogatóbb képet alakítanak ki magukról.

A megfelelő idő- és feladatmenedzsment kulcsfontosságú pontja egy cég hatékony működésének és a sikeres toborzásnak. A humán területen dolgozók átlagosan heti 2 napot töltenek el csupán adminisztrációval. Nem kérdés, hogy időt kell nyerni.

“Ami a leginkább háttérbe tud kerülni, az az innováció, újítás, digitalizálás, az idő spórolásával kapcsolatos előregondolkodás.”

Renfer Péter a Hungarian Facility Management Congressen tartott előadását most visszanézhetitek, ha kíváncsiak vagytok, hogyan érintik ezek a kihívások más szektorok szakembereit is.

HFMC 2020 – Nordconn előadás

info@nordconn.com
hrdigi@nordconn.com

Hogyan tudja a HR és az IT kiegészíteni és támogatni egymást?

A HR folyamatok állandó digitális átalakuláson mennek keresztül. Elsősorban egy-egy projektet ölel fel, azonban nemcsak a HR, hanem sok más terület is érintett lehet egy szervezeten belül.

Kihatnak a digitalizációs innovációk az onboarding folyamatokra, a bérszámfejtésre, a motivációs projektekre és sok más területre.

A két terület szoros együttműködését kell kialakítani, ehhez az igények megértése elengedhetetlen.
Hogy a HR és az IT hogyan tudja egymást kiegészíteni és támogatni?
Chatbotok, jelölt élmény és sok más kulisszatitok az Auchan Sprint projekt kapcsán, Székely Vilté (Joblinken, fejlesztési vezető) és Tallér Botond (Auchan Retail Magyarország, szervezetfejlesztési manager) beszélgetnek.
info@nordconn.com
hrdigi@nordconn.com

Mitől alszik rosszul a HR-es? II. rész

A Mitől alszik rosszul a HR-es? I. cikkünkben olvashattatok arról, hogy milyen nehézségekkel küzdenek napjainkban a HR-esek, hogyan alkalmazkodnak a pandémiás helyzethez. A HR Fest Lupa – Joblinken Café rendezvényünkön arra is kitértünk, hogy a jelenlegi helyzet hogy befolyásolja a kékgalléros munkaerőpótlást.

Hogyan teszteld online a hegesztőt? 

Az online interjúztatás közel sem minden esetben sikersztori a HR-esek elmondása szerint, mivel nem alakult ki annak kultúrája egyik hétről a másikra. A nyitottság pedig nemcsak a szakmai vezetői oldalon jelent problémát, hanem a jelöltek digitális érettsége miatt is merültek fel akadályok. Több HR-es említette, hogy a kékgalléros munkaerő kevésbé veszi komolyan az online interjúkat, például hiányos öltözetben vagy az ágyban fekve jelentkezik be. Ugyanakkor fehérgalléros, sales vezetői pozícióra is jelentkezett be jelölt pizsamaszerű öltözetben, de maguk a szakmai vezetők is néha az ing helyett a pólót választják az otthoni videóinterjúk során. 

Az öltözet viszont még mindig kisebb gond a technológiai nehézségek mellett.

Egy vállalat az elégedettségi felmérés kitöltetése közben vette észre, hogy az idősebb korosztály egy részének az egér kezelése is problémát jelent, egy hosszabb mondat begépelése pedig percekig tart – mindez pedig jelentősen rontja a hatékonyságok és a jelöltek részéről a komfortérzetet. A gazdaságilag elmaradottabb régiókban viszont gyakran az alaptechnika és a hálózati hozzáférés is hiányzik a jelöltek részéről. 

Vannak olyan kékgalléros felvételi feladatok, amelyet pedig online teszttel nem is lehet megoldani.

A hegesztőket például egy speciális környezetben tesztelik, ahol a célnak megfelelően kialakított tréningtermet alakítottak ki, de ehhez hasonlóan a targoncások vagy az összeszerelők munkáját is nehéz lenne online tesztelni, ezért ezekben a munkakörökben megmaradt a személyes interjúkör. 

A nehézségek mellett természetesen vannak pozitívumok is, hiszen az online interjúk és tesztek folyamata jelentősen fejlődött az utóbbi hónapokban, egyre rutinosabban használják az eszközöket a HR-esek és a szakmai vezetők a toborzás során. A kékgalléros felvételi folyamatok során pedig igyekeznek támogatást nyújtani a jelölteknek.

info@nordconn.com

info@joblinken.hu

Mitől alszik rosszul a HR-es? I.

Mitől alszik rosszul a HR-es? Erre a provokatív kérdésre kerestük a választ HR Fest Lupa – Joblinken Café rendezvényünkön. Vajon mi jelentheti mostanában a toborzási során a legnagyobb fejfájást? 

A szakmai vezetők és a jelöltek oldaláról is nyomás érkezik a HR-esek felé a toborzási folyamatban, hiszen minél rövidebb idő alatt, minél megfelelőbb jelöltet kell találniuk. „A HR-től sokszor azt várják, hogy minden szakmához értsen” – említette egy toborzó a Joblinken toborzási rendszer szeptember 3-i HR Fest Lupán szervezett szakmai rendezvényén.  

Bár a sikeres toborzáshoz egy-egy szakmai terület ismerete is szükséges, emellett a HR-esnek ismernie kell, mit vár el a cég adott pozícióban, a jelölt be tud-e illeszkedni szociálisan az adott csapatba, vagy hogy a szakmai ismeretek mellett az alapvető készségekkel is rendelkezik-e. Például ha egy jelölt fizikai munkára jelentkezik, akkor is megfelelő szintű szövegértéssel kell rendelkeznie, hiszen munkautasítások követéséhez ez is szükséges ismeret. „A HR kapacitása is véges” – tette hozzá egy toborzó a sokféle feladat kapcsán. Az elvárások mellett nem csoda, ha nem mindig zökkentőmentes a mindennapi munka. 

De hogy mitől alszanak mostanában a leginkább rosszul a HR-esek? Csapatunk erre kereste a választ a Joblinken Café beszélgetésen, amelyen részt vettek többek közt a telekommunikáció, az energetika, a befektetés és a munkagép gyártás szektoraiból is. Így színes kép rajzolódott ki a kékgalléros és fehérgalléros területről, azon belül is főleg a toborzás helyzetéről. 

Legnagyobb nehézség: kinek, mi 

A szakmai workshopon megszólalók többsége természetesen a pandémiával kapcsolatos helyzetet és szabályozást említette a mindennapi nehézségekkel kapcsolatban. A COVID-19 hatására történő változások nem csak az otthoni munkavégzést, a digitális átállást vagy a toborzási folyamatot érintik. Például a négy hónapos vezetőfejlesztő programból sokan visszaléptek aegyik résztvevő elmondása szerint, mivel a virtuális képzések a fő motivációt vették el, a kapcsolatépítési lehetőséget. 

Más cég HR-ese pedig felvetette, hogy eddig a célcsoportjuk külföldre költözése jelentett problémát, ami miatt nem tudták hogyan szólítsák meg őket. Most viszont azt kell felmérniük, hogy a pandémia hazahozta-e vagy külföldön tartotta a munkaerőt.

A bizonytalansággal és a mostani folyamatos változással együtt kell lélegezni a toborzóknak” – fogalmazta meg. Vannak azonban olyan cégek, amelyek gyorsan új kommunikációs stratégiát dolgoztak ki, és célzottan megszólították a hazatérő kékgalléros munkaerőt. A cégek reakciója közti gyorsaság, mondhatni agilitás a toborzásban helyzetkülönbséget teremtett. 

Sok szakmai vezető elhalasztotta a toborzást és inkább nyitva hagyta a pozíciót – említette egy HR-es. Később azonban belátták a vezetők is az említett cégnél, hogy a vírushelyzet miatti bizonytalanság tovább tart a vártnál, ezért kénytelenek elindítani a toborzási folyamatot. Azóta az online interjús kiválasztásban sikerült felvenni olyan jelöltet is, akivel még nem találkoztak személyesen, de közben sikeresen beilleszkedett, és közben már a próbaideje is letelt. Úgyhogy a HR tovább bíztatja a még kétkedő szakmai vezetőket az online toborzásra. 

A nehézségek mellett természetesen vannak pozitívumok is, hiszen az online interjúk és tesztek folyamata jelentősen fejlődött az utóbbi hónapokban, egyre rutinosabban használják az eszközöket a HR-esek és a szakmai vezetők a toborzás során.

info@nordconn.com

info@joblinken.hu

Egy igazi HR-es – avagy a szerénység dicsérete

Nem csak az a HR-es, akinek ez szerepel a névjegyén. Van egy érdekes párhuzam a HR és a tanárszakma közt – egy velünk élő legenda példájával.

Tanár úr.

Gábor.

Kukó.

Mindegy hogy hívod, nem számít. Gábor gyerekeket tanít. Mások gyerekeit, ami szerintem az egyik legnagyobb kihívás. Végtelen, veleszületett türelem kell hozzá. Biztos vagyok benne, hogy az nagy kincs lehet, mert nekem sosem volt.

Gábor ismeri az alázat fogalmát. Kivárja, hogy szóhoz jusson, és minden hallott mondatra úgy figyel, hogy biztos benne: tanulni fog ebből is valamit, amit aztán majd a gyerekeknek átad. Nem borul ki, nem vitázik, nem ér rá ilyenekre. Küldetése van, gyerekeket tanít zenére, vagy így hangzik jobban: gyerekeknek tanít zenét.

Gábor tudja, mi az, hogy employee experience. Sosem írta ezt le, mégis tudja. Aki zenét tanul iskolában, annak a szolfézs is kötelező tantárgy. A zenei elmélet száraz része. Gábor nem ér rá száraz részekkel foglalkozni. Inkább a gyerekekkel énekelteti el a többszólamú dallamokat, amitől a szolfézs életre kel. Innen már nincs visszaút: aki egyszer énekel kórusban, érteni fogja, hogy az elmélete megismerésével a zene még szebbé válik. Gábor érti, hogy nem szolfézst kell tanítani, hanem emészthető, felfogható konkrétumokat kell mutatni a motiváció megszerzéséhez.

Gábornak van egy csapata, ahová nem csak gyerekek járnak.

Ezt a csapatot 35 éve tartja össze.

35 év. Nem egykönnyen nevezel meg olyan, köztünk szólva HR issue-t, amellyel ne találkozott volna.

Branding, toborzás, teljesítményértékelés, learning management, lay-off.

Kukó csapata zenével foglalkozik. 35 év alatt számos tag érkezett és távozott. Attól a brand még nem borulhat meg, a business continuity nem sérülhet, a drive pedig eredendő. Ahogy a régi tagok nem kerülhetik el a korosodást és más karrierpályákat, előbb-utóbb a csapatba kerülnek fiatalok. Generációs problémákat hogyan lehet kezelni egy zenekarban? Lehet, hogy nincs is ilyen kérdés. Az újonnan érkező olyan minőségi szintbe érkezik, hogy nem ér rá generációs kérdésekkel és HR-es mű divatkérdésekkel foglalkozni. Így egy 25 éves új tag simán be tud illeszkedni a csapatba, adott esetben 60-asok közé. Úgy, hogy kemény munkával, a logó komolyan vételével a szeniorokkal egyenértékű munkatárssá tud válni.

Gábor prezentációs képességeit teljesen felesleges minősíteni. A csapatos prezentálás mestere. Ha hibázik a csapat egyik tagja, akkor vezetőként magára vállalja és együtt megoldják. A hallgató közönség ezt vagy észreveszi, vagy nem. A gratulációkat nem tartja meg, azonnal továbbosztja a csapata felé.

Nem szereti ha ünneplik, arra sem ér rá. Ezért érdemli meg igazán.

Ő igazi HR vezető és people manager. A szabályokat alkotja, alkalmazza és hagyja átlépni, ha arra van szükség. Szerényen, de professzionális, szakmai módon.

Volt egy szerencsés évem, amikor engem is tanított, már 35 fölött jártam akkor is. Nem volt az igazából tanulás. Inkább hallgattam, ahogy játszik a hangszeren és meséli a történeteket, hogy mitől a legszebb szakma számára a gyerekek tanítása. A legalázatosabb tanár, akit valaha ismertem és egyben a legkorrektebb rock gitáros.

Amúgy Kukovecz Gábor a Pokolgép vezetője és zeneszerzője 35 éve, de ez a téma szempontjából teljesen mellékes.

 

hr@nordconn.com