Bejegyzés

Tömeges reskilling az autóiparban: már benne vagyunk

Aki csak járatos a HR területén, hallotta a reskilling fogalmát. Maga a fogalom nem új keletű, egyidős a HR eszköztárral. Ami azonban több, mint nyugtalanító a cégvezetők és a HR vezetők számára, az az, hogy a következő két évben a munkavállalók 35%-ánál várható szükséges átképzés az autóiparban, és biztosan kevesebb, mint 8 év van az összes átképzés levezénylésére (BCG, KPMG).  A válaszolók a legkülönfélébb okokról számoltak be: szerepelt a távoli munkavégzés, globális piacok változása, az elektromos autók terjedése, politikai hatások, mint külső szempontok, illetve az egyszerre jelen lévő munkaerőhiány és munkaerő többlet miatti mozgások.

Brutális trendek az átképzésben

Elterjedt tévhit, hogy az autóipar átalakulását az elektromos autók térnyerése okozza. A kép ennél lényegesen összetettebb. Alapjaiban változnak meg az üzleti modellek, az értékesítési lánc, a szerviz megoldások, a K+F fókuszok. Az úthálózat, a tankolási megoldások lecserélődnek. A KRESZ-be várhatóan bekerülnek új szabályok az új technológiák, önvezető, autonóm közlekedés miatt. Nagyjából minden, amire eddig az automotive industry, illetve az egyéni közlekedés épült, megváltozik. Az autóipar leginkább digitális gyárrá alakul, ahol a fizikai gyártás aránya nagymértékben csökken, a digitalizációs munka növekszik.

Ennyit a piacról. De mi történik a dolgozókkal?

Az új helyzet félelmetes méretű humánerőforrás változást indít be. Munkakörök szűnnek meg és alakulnak ki újonnan, szerencsés esetben alakulnak át. A munkavállalók átképzése tömegesen jelenik meg. Az oktatási rendszer is átalakulásra szorul, hogy a pályakezdőket már az új munkakörök szerint készítse fel. A szükséges skillek a tipikusan „high-skilled”, digitalizációs tudáshoz köthető készségek felé tendálnak. A nagy kérdés az, hogy a munkavállalók milyen arányban, milyen gyorsan és milyen képzések által tudják ezeket a készségeket elsajátítani.

Hogy kapcsolódik ez a vállalati HR-hez?

Szorosan, mivel a toborzástól kezdve a beléptetésen át, a képzéseken keresztül a kilépésig újra fel kell építeni a folyamatokat, azonban kiemelt figyelmet kap az új skillek és kompetenciák meghatározása.

A HR-re hatalmas teher nehezedik. Miközben ma a legfontosabb HR szempont a jó kollégák megtartása, a leírt trendek szerint ez nehezen lesz megvalósítható.

További sportszerűtlen nehezítés, hogy a trendek maximum „kb.” becslésekre jók, pontos tervezésre nem elegendőek.

 

Hol jelennek meg, vagy tűnnek el munkakörök?

Egyrészről a növekedő népesség, a potenciális vásárlók emelkedő száma, a gyártott autók mennyisége, illetve a megnövekedett kereslet az elektromos autók felé az ipar bővülését és a munkahelyek számának emelkedését okozza. Emellett a zöldebb közlekedés miatti fejlesztések is termelésnövekedést és új munkahelyeket teremtenek.

Másrészről az automatizált gyártás, a robotok, az emberi munka helyetti digitális megoldások, mesterséges intelligencia alapú optimalizálások, az ellátási lánc veszteségeinek csökkenése, illetve a kőolaj kitermelés várható csökkenése munkahelyeket, komplett munkaköröket szüntet meg.

Az elektromos autók gyártása lényegesen kevesebb alkatrészből áll, így a gyártás és szerviz is kevésbé lesz munkaerőigényes. Például az elektromos motorok ötödannyi alkatrészből állnak, mint a dízelek.

Tömegek érintettek a megszűnő munkakörökben

Bár megoszlanak a vélemények arról, hogy valójában mekkora tömeget érint leépítés az elektromos autókra való széleskörű átállás miatt, illetve a munkavállalók milyen aránya képezhető át. A példa nem távoli jövőbeli, hanem már aktuális. A PSA franciaországi dízelmotor gyára Tremery-ben a legnagyobb a világon.

Ma a termelés 10%-a (180 000 db) elektromos motor. Jövőre ez az érték drasztikusan, 900 000-re ugrik fel.

Ez a mértékű változás Franciaországban 15 000, Németországban 100 000, ami az összes autóiparban dolgozók 12 százalékát érinti. Európában 400 000 ember munkája érintett.

 

Az átalakulás mértéke

A McKinsey kutatása szerint bár „csak” a munkakörök 5%-a lesz teljesen automatikus, az összes munkakör 60%-a is közel egyharmadban automatizálható. Az OECD kutatása azt becsüli, hogy az állások 9%-át erősen veszélyezteti az automatizáció, és bár a teljesen humán erő nélküli gyártásnak az esélye kicsi, a feladatok 50-70%-át átveheti a gép.

 

Mire kell készülni, milyen tudások lesznek a nyerők?

A WEF jelentése szerint tipikusan „high-skilled”, magas képzettségű, leginkább digitalizációhoz köthető állások jelennek meg az értékláncban: adatelemző, data scientist, folyamatmérnökök, ipari és termelési mérnökök. A leginkább veszélyeztetett állások az összeszerelők, gyári munkások, és sok egyéb, alacsony képzettséget igénylő munkakörök.

Mennyire kell aggódni a munkahelyek megszűnése miatt

Az állások számának változása persze aggodalomra ad okot, és az átképzések ilyen tömeges mértéke is bőven okoz fejfájást. A Bosch vezére, Volkmar Denner két éve azt mondta, hogy 10 éve van a vállalatoknak átképeznie a dolgozóikat, viszont most, a koronavírus második hulláma vége fel a BCG szerint már nincs 8 év. A folyamatot a vírus felgyorsította, jobban kell sietni.

Van néhány szempont, amely miatt optimisták lehetünk. Bár sokszor a villanymotorok gyártásának egyszerűsödése miatt gondolják a munkahelyek nagy részt megszűnni, a helyzet sokrétűbb. Az egész hajtáslánc (motor, váltó, hajtómű) átalakul és egyszerűsödik, az autó többi része nagyjából változatlanul ugyanannyi munkát kíván. Bár jelenleg Európa nincs térképen az akkumulátorok gyártása kapcsán, az akkugyártás a teljes munkaidő 8%-át teszi ki, így európai gyártással komoly lehetőségünk van. A hőmenedzsment megoldása és megvalósítása (akku hűtés) szintén új munkahelyeket jelent. Az is lényeges szempont – és stabilan tartja magát – hogy az (egyénileg) leutazott kilométerek mennyisége, az autók száma évről évre növekszik.

 

A lehetséges utakat, tennivalókat következő cikkünkben elemezzük.

 

Renfer Péter

Digitális HR szakértő

 

Felhasznált források: Várkonyi Gábor autópiaci szakértő 2020-2021, Reuters 2021, KPMG 2020, BCG 2020, WEF 2018, International Labour Organization 2020, Infopulse 2020, Deloitte 2019, KPMG 2019, ábra: Infopulse