Kifogásból jeles! De akkor ki végzi a munkát?

Nem az én hibám, hogy megszületett ez a poszt, vagy mégis? Változatos kifogásokat gyűjtöttünk össze a munka és a felelősség hárításáról.

“Senki nem mondta meg, mit kell tenni.  A főnököm ötlete volt, hogy legyen egy ilyen bejegyzés. Nem gondoltam volna, hogy azonnal kell. Senki nem kérte számon, gondoltam nem is annyira fontos. Nem az én hibám, hogy késtünk a megjelenésével.” – ugye milyen ismerősen csengenek ezek a mondatok? Pedig csak a 2003-as Partners In Leadership “20 kipróbált és bevált kifogás” listájából szemezgettünk az Óz elv könyv alapján. A 16 éves gyűjtemény viszont annyira örökzöld, hogy valószínűleg most is felfedezhetnénk ezeket véletlenszerűen kiválasztott cégek folyosói beszélgetéseiben.

A rút kifogások, mint Jancsira és Juliskára leselkedő vasorrú bába ugranak elő időről-időre a bokorból, és akadályozzák a projektek előrehaladását. A CABA idei kutatási adatai szerint egy munkavállaló HETI 31 PERCET panaszkodik a főnökére és további 2 ÓRA 45 PERCET úgy általában a munkájára. Ez is csak mind kifogás a munkavégzés helyett?

Ennél előfordulnak extrémebb példák is a feladatok megúszására. Szintén idei felmérés szerint a több mint ezer válaszadó 42 százaléka (!) füllentett munkaadójának, hogy megnézhesse a March Madness kosárlabda bajnokságot valós időben. A kifogások közt szerepelt például fogfájás, migrén, a feleség vagy a gyerek betegsége, a kocsi lerobbanása, de a legjobbnak a független zsűri “a macskám beteg” érvet választotta. Ezek viszont még mind a nagyjából hihető kategóriába tartoznak, de ha valaki véletlen a macska eledelét fogyasztotta el a tonhal konzerv helyett és ettől lebetegedett, vagy tanúskodnia kellett egy bűntényben és közben kirabolták – már a megkérdőjelezhető kategóriát súrolják.

“Jó kifogás sose rossz”

Egy kifogás minél hosszabb, annál kevésbé hihető el a főnök számára – állítja a CareerBuilder. A Cambridge Egyetem kutatói szerint pedig a sikeres mentegetőzés lényege, hogy meggyőzze a másik felet arról, hogy a szándék valójában erkölcsileg megfelelő volt. Csak éppen egy külső körülmény megakadályozta az ígéret végrehajtását.

Kép: Alison Czinkota, The Balance 2018 (Forrás: The Balance Careers)

Kifogás és kifogás között is vannak persze különbségek. Egy évben egyszer egy kosármeccs miatt lógni a munkából még mindig elfogadhatóbb problémának tűnik, mint a munkát és a feladatokat folyamatosan valamilyen külső körülményre hárítani. A bejegyzés elején szereplő kifogások már annyira átitatták a mindennapokat, hogy a munkavállaló nem csak a felettesét és kollégáit, hanem saját magát is abba a hitbe ringatja, hogy ezért nem tudta megoldani a feladatokat. Mert “ez nem az én dolgom”, “ez nem az én osztályom” vagy mert “túl sok dolgom van most” és ezért nincs időm dolgozni. A probléma hárítása állandósul, a feladatok nem haladnak, a vezetők pedig csak csodálkoznak az eredmények hiányán.

Mi segíthet még a munkavállalók kifogásainak leszerelésében? Hogyan lehet elérni, hogy nagyobb felelősséget vállaljanak a saját munkájukért? A Nordconn november 20-i üzleti reggelijén kiderül, ahol a “cselekvő felelősség” témakörének hazai legnagyobb szakértője, Csébfalvi János is előadást tart. A Nordconn ügyvezetője, Renfer Péter bemutatja, hogyan lehet a dolgozói motivációt digitális megoldásokkal is elősegíteni. Az Auchan szervezet fejlesztési igazgatójával, Pulinka Ágnessel pedig megbeszéljük, hogyan lehet a közös felelősségvállalással a szervezeti teljesítményt felpörgetni. Ha nincs már több kifogásod a regisztráció ellen, akkor kattints ide, és gyere el ingyenes üzleti reggelinkre: https://nordconn.com/uzleti-reggeli/

 

Nordconn International