Digitális kérdések – emberi válaszok

Ugyan 2020-ban renegeteg app versenyez a felhasználók figyelméért, de a megszokott viselkedésminták most is működnek. Érdemes ezeket a toborzásban is kihasználni.

Hogyan várjunk el cselekvést a kollégáinktól vezetőként, illetve még tisztábban fogalmazva: mit tehetünk azért, hogy a meglévő kezdeményezőkészség és tenni akarás előbújjon? Nézzük egy kicsit a digitális megoldások oldaláról ezt a kérdést. Vajon milyen informatikai környezetet, azaz appokat kell ahhoz biztosítani, hogy a kollégákat a használat és a megosztás felé tereljük? Az együttműködés felé.

Melyiket választja? Mindig az elsőt.

Az a feladatunk a projektekben, hogy az ügyfeleinket ezekben a döntésekben segítsük. Hogyan kell appot választani ebben az óriási választékban. Vannak olyan adottságok, emberi viselkedési minták, amelyeket már induláskor jó tudni.

Egy étlapon egy adott csoportból (például italok) melyikre esik a legtöbb választás?

AZ ELSŐRE.

Egy amerikai kísérletben 511 étteremben a Colát és a Cola Lightot felcserélték. A cukros kóla a csoport végére került, míg a cukormentes az elejére. Majd 21 százalékkal nőtt a Cola Light fogyasztása, miközben a sima változaté 9 százalékkal esett. Azaz érdekes, hogy a programok használata során is pont ez történik – az első lehetőség felé tolódik el a választás.

Kihívás: elnyerni a figyelmet

A telefonunkra naponta átlagosan 110-szer nézünk rá. Az ébren töltött órákban átlagosan 9-szer ellenőrizzük. Döbbenetes. Ez nekünk azt üzeni, hogy a kollégáknak szánt, céges mobilos app potenciálisan ennyiszer tud kapcsolatba kerülni a dolgozóval. Rajtunk múlik, hogy ebből mennyit szeretnénk kihasználni, és mire.

Hogyan kell appot tervezni, választani? A legfontosabb szabály, amelyet érdemes követni: annyi időt vegyen igénybe a funkció, amennyit a felhasználó rászán, és amíg az appban tartható az érdeklődése. Minden más megoldásnál azt kockáztatjuk, hogy a kolléga elhagyja az appot. Ezen a kötelezővé tétel nem segít. Ekkor jönnek létre azok a helyzetek, amikor mindenki a saját Excel tábláit használja, és végül eltűnnek a közös használatú munkaterületek.

Hová jelentkezik állásra a jelölt?

Ma a magyar piacon 3,4 százalékos munkanélküliségi ráta mellett gyakorlatilag azt mondhatjuk, hogy mindenkinek van állása. Így a cégek mind a szellemi, mind a fizikai toborzás kapcsán hatalmas problémákkal küzdenek, mert nincs szabad ember a piacon. 

Vajon 50 cég toborzási portálja közül mennyin lehet mobilon végigvezetni a jelentkezést?

NÉGYEN.

Ugye érthető, hogy melyik 4 lesz az a cég, amelyiknél a legtöbb jelölt gyűlik össze? Egy mai igényeknek megfelelő állásportálnál alapvető elvárás, hogy a felhasználó akár két villamosmegálló között tudjon jelentkezni egy hirdetésre. Ami ennél tovább tart, az már érdektelenné válik, akkor máshova megy a kolléga. A legszomorúbb, hogy még csak ki sem derül, hogy akár hozzánk is jöhetett volna.

Ugye mennyire felértékelődik ilyen esetekben egy jól megtervezett webes, mobilos alkalmazás, illetve az, hogy mennyire volt átgondolva? Van megoldás: a legmesszebbmenőkig érteni kell a felhasználók használati helyzeteit és szokásait. Abból kell kiindulni, amit ők élnek át. Azaz a megoldás a funkció és az app helyes megválasztása.

Természetesen az információmegosztáshoz a kulturális környezet is szükséges. Egy jó felhasználói felület nem elég.

Renfer Péter  @Nordconn International

hrdigi@nordconn.com