A tolmács és a kereskedő – szerepek a projektmenedzsmentben

Vannak feladatkörök, melyeknek a szerepe tagadhatatlan, de sokan sokféleképpen értelmezzük őket. Esetenként túl sokat gondolunk róluk, de van, hogy megpróbáljuk összevonni őket.

Időről időre megtalál a kérdés, hogy mi a különbség a Projektvezető és az Üzleti Elemző (Business Analyst) között? Hol válik szét e két szerep? Miért van az, hogy egy projekten belül általában mindkét szerep megtalálható, jóllehet mindkettőnek rendelkeznie kell többek között rendszerszemlélettel, strukturált gondolkodásmóddal és nem utolsósorban informatikai ismeretekkel?

Az Üzleti Elemző szerepet szokás egyfajta hídként szemléltetni. Híd az üzleti (jellemzően a megrendelői oldal) és az IT területek (jellemzően a szállítói oldal) között. Ha úgy tetszik egy közvetítő csatorna a megrendelő és a szállító között. De ha csak ennyi, akkor miért nem próbáljuk megspórolni ezt a szerepet? Minek a postás, ha csak a mellettem ülővel kellene beszélgetnem? Azért, mert valójában az üzleti elemző nem csupán egy híd, nem csupán egy egyenes vonal, ami összeköt két pontot.

Az üzleti elemző valójában egyfajta tolmács szerepet tölt be. Egy olyan szakember, aki nem csupán konyhanyelven beszél az üzlet és az IT nyelvén, hanem a helyi szlengeket és akcentusokat is ismeri. Így biztosítva a két fél közötti tökéletes megértést. Így biztosítva azt, hogy az IT terület olyan igény leírást kap a kezébe, amely alapján egyértelműen tudja milyen rendszert kell lefejlesztenie, míg az üzleti terület olyan rendszert kap, ami maximálisan megfelel az általa támasztott elvárásoknak.

Akkor a Projektvezető a híd a projekt tagok és a vállalat menedzsmentje között? Véleményem szerint sokkal inkább egy kereskedő, aki folyamatosan arra törekszik, hogy minimalizálja a kiadásait, ugyanakkor maximalizálja az eladott portékái számát és az azokból származó bevételeit. A mérleg egyik nyelvén a nagykereskedés áll – a vállalat menedzsmentje – amely próbál minél több árut eladni neki (minél több leszállítandó feladatot), míg a másik nyelvén a vevők – a projekt tagok – akik csak annyit szeretnének vásárolni (annyi feladatot vállalni), amennyit jóízűen el tudnak fogyasztani.

Mindeközben a jó kereskedő folyamatosan alkudozik. Hol lefelé, hol felfelé. A nagykereskedés felé állnia kell a sarat, nehogy olyat/annyit rátukmáljanak, amit/amennyit nem tud eladni, a vevők számára pedig minél több árut el kell tudnia adni. Mindezt úgy, hogy a nagykereskedés felé végig komoly vevőnek tűnjön, a vevők pedig megbízható eladót lássanak benne.

A tolmács a tökéletes és hibátlan fordításban, a kereskedő az eladott portékái maximalizálásában érdekelt. Avagy míg az üzleti elemző a leszállítandó megoldás tökéletesítésében, a Projektvezető az egységnyi idő alatt elvégzett feladatok maximalizálásában érdekelt. Tökéleteset alkotni és a jellemzően szűkös időkereteket is tartani egyszerre a legritkább esetekben szokott sikerülni. A skizofrénia tüneteit kell tudnia legyőznie annak, aki egy projekten belül kívánja betölteni egyszerre mindkét szerepet. Mi a Nordconnál a letisztult szerepekben hiszünk.