A fióknak írt álláshirdetések esete

2022.02.04.

2022. Január. Valahol a munkaidő és a szabadidő határán pörgetem a LinkedIn-t, és megakad a szemem egy épületgépész állásajánlaton. Nem, nem azért, mert érdekel, ellenkezőleg. Informatikus, vezetői, és HR technológiai álláshirdetéseket is szívesen megnézek, bár nem keresek újat.

Scrollozok kitartóan, a teljesen irreleváns álláshirdetésekből pedig egyre több és több bukkan fel. Vajon így volt ez eddig is? Pörög az egéren a görgetőgomb, most már tágra nyílt szemmel pásztázom, és nagyjából minden tizedik poszt ajánl teljesen új karrierutat a számomra. 

Nem az a baj, hogy ilyen sok a nyitott pozíció, hanem az, hogy mennyire nem tudnak kitűnni.

A pusztába kiáltott szó 

A LinkedIn-t lehet szeretni, vagy nem szeretni, ma már azonban kikerülhetetlen a használata, hiszen egyrészt az álláshirdetések megosztására még mindig ez az egyik leghatékonyabb felület, másrészt ma ez a legnépszerűbb üzleti közösségi oldal is. Személyes véleményem, hogy eszközként kell rá tekinteni, és ügyesen bánni vele. Szellemi munkalehetőségek kapcsán kifejezetten érdekes annak, aki állást keres, vagy ajánl. De bárki eladhat szolgáltatást vagy terméket, és még kapcsolatot is építhet. Ugyanakkor nem mindegy, ki és hogyan kezeli. 

Az ember gyomra összeszorul, amikor a nehezen megírt és megszerkesztett tartalom el sem jut az olvasóhoz, vagy érdektelenségbe merül. 

Sok kutatás kimutatja, hogy a toborzás során átlagosan 7 másodperc alatt dönt a toborzó egy önéletrajzról. Az olvasók hirdetésekre fordított ideje valószínűleg ennél is rövidebb. Ennyi idő alatt kell megragadnunk a potenciális jelölt figyelmét. 

Súlyos és egyben szomorú felismerés az, amikor kiderül, hogy a hirdetésünk nem vonz látogatót. Az alábbiakban kiragadok néhány tipikus problémát, amelyet érdemes megvizsgálni, ha ezen a felületen szeretnénk hirdetni.

1. Nincs személyes rész, nem derül ki a jelöltnek, miért lesz jó neki nálunk dolgozni 

Versenyképes, családias, fiatalos és társaik. Mindannyian hallottuk már ezeket az „értékajánlatokat”, azonban ezekkel sem kitűnni, sem vonzóvá válni nem lehet. Aki igazán állást keres, ezek felett átsiklik, aki pedig nem, azt nem is billentik ki. Véleményem szerint ezek a szavak a hirdetéseket a középszerűségbe taszítják. 

A legtöbb hirdetés mögött úgy tűnik, hogy nincs meg az „üzenet”, a „történet”, pedig igazából megvan, csak nincs jól megfogalmazva, elmondva. Bármi válthat történetté: akár egy nagy siker, egy céges hagyomány vagy egy sima, hétköznapi történet is. Amitől mi, MI vagyunk. A töltelékszavak helyett néhány valós mondat sokkal vonzóbban tud csengeni. Lehetünk közvetlenebbek és barátságosabbak is, mert ma már a piac jobban fogadja, mint 10-20 éve. 

2. Nem ahhoz szól, akit meg akarunk találni 

A példaként említett épületgépész állásajánlat számomra egy teljesen eltévedt hirdetés volt. Szinte biztos, hogy rosszul állították be a célcsoportot a feladásakor. Ez és a „targeting” egy lényeges lépés, különösen az érdekes bennük, hogy a hirdetési időszak alatt – például hetente – is kiválóan hangolhatóak, hogy egyre nagyobb és nagyobb legyen a „találati arányunk”. Azaz, azoknál az embereknél ugorjon fel a hirdetés, akiknél lehet esélyünk.

  1. Nem a jelöltről szól

A legtipikusabb hiba, hogy a megfogalmazás – már amennyiben a jelölt eljut odáig, hogy valóban felkelti figyelmét a forma, és beleolvas a hirdetésbe – a hirdető céget, a számszerű sikereket dicséri. Jó megoldás, ha az állást úgy írjuk meg, hogy a jelölt számára mitől lenne érdekes ebben a munkakörben dolgozni. Bátran adjuk oda független kritikusnak az elkészült hirdetést, kérjük meg, hogy pillantson rá, vajon ő látja-e benne ezt a szándékot.

  1. Formailag érdektelen

Sajnos az álláshirdetések túlnyomó többsége első ránézésre nem kelti fel az érdeklődést. Ma a standard, fehér alapon fekete betű, öt cím és tíz bullet pont szerkezeten nem akad meg a szem. Zavaró a kevert tegezés-magázás, az érdektelen töltelékszavak használata, illetve a helyesírási hibák. Érdemes átgondolnunk, majd ki is próbálnunk, hogy működik-e egy jól megszerkesztett, helyesírás szempontjából ellenőrzött, független kritikus véleménye alapján hangolt állásajánlat, ami annál jobb, minél tömörebb és egyedibb, és semmiképpen nem több mint egy oldal.

  1. Hiányzik a marketing eszköztár

Annak, aki ma toborzásra adja a fejét, ismernie kell az online marketing eszköztárát. A jelöltek felkutatása, megkeresése és a velük való kapcsolattartás hasonló ahhoz, ahogy az új üzleti lehetőségeket kezeljük. Fontos tisztában lennünk azzal, hogy melyik csatorna (akár social, akár job posting site, mint pl. Profession) milyen állásokra alkalmas igazán, melyik mennyibe kerül és mennyit érdemes rákölteni. A folyamatos mérést, újrtargetálást és újrahirdetést is az eszköztár részeként kell kezelnünk. 

A toborzás ma már nem csupán HR kérdés. A vállalatok legnagyobb értéke maga az ember. A munkaerőhiány, illetve annak hatása meghatározó a hazai termelésre és szolgáltatásokra nézve. A toborzási sikeresség, fluktuáció, és a kapcsolódó költségszint emelkedés a vezetői board témák közé is bekerült. 

És ami ingyen van… 

Ahogy a cikk elején is jeleztem, a platform soha nem maga a megoldás, hanem csak egy eszköz. Sőt, abból is csak egy a sok közül. Léteznek olyan eszközök is a toborzás során, amelyek még hosszú ideig nem mennek ki a divatból, ilyenek például a kapcsolattartás, a visszajelzési ígéretek betartása, a határidők tartása, a kedvesség és a következetesség. Ezek csodákat tudnak tenni azzal, hogy megmutatják a jelöltnek: egy korrekt munkahely várja majd. Kellemes toborzást mindenkinek! 

profile-pic1

Renfer Péter

HR-IT szakértő, Nordconn
Távmunka? Mit lehet, mit szabad és mit kell tenni?

Távmunka? Mit lehet, mit szabad és mit kell tenni?

Aki csak körülnéz a különböző social média felületeken, mindenfajta végletes és szélsőséges megnyilvánulással találkozhat a távmunkával kapcsolatban. “Hívők”, elkötelezettek, gyakorlottak, kísérletezők, kutatók és gyakorlatias menedzserek osztják az észt. Mind...

Mindenkinek olyan a Talent-je, amilyet megérdemel

Mindenkinek olyan a Talent-je, amilyet megérdemel

Történet #1 – A lepke és a cunami Dunaparti iroda, top class ingatlan. Belépsz az aulába, három emelet magas. Ha él a Földön olyan, hogy „enyém a világ” lakberendező, akkor itt biztosan megfordult. Ha itt dolgoznék, haza sem mennék. Króm, márvány és high-tech kijelzők...

HR Digitalization I: You have to be in it to win it

HR Digitalization I: You have to be in it to win it

70% of digitalization projects fail, and that rate is far beyond significant. It’s huge.  But what are common pitfalls? How can one build on others' experiences, learnings? What can HR leaders and departments do to stay on the safe side and decrease projects going out...